BLSZ I/B., 2008/2009, 3. forduló
2008. szeptember 6. szombat, 17 óra
XI. ker., Bogdánfy u.

Tóth 0
Gloviczky 5, Jakobszen 6, Szabó L. 6, Rumbold Á. 6
Farkas 6, Molnár 6 , Szabó Z. 5 (Helmle 0), Németh 5 (Hörcsöki 0), Fábián 5 (Hőrich 0)
Flaskay 5 (Legény 0)

Edzői értékelés: "Most a védekezésünk volt egészen elfogadható, de sajnos a gólok elmaradtak. Jó lenne már egy olyan meccs, amit kapott gól nélkül kihúzunk, de mellé szép (vagy akár csúnya) gólokat lövünk!"

Viszonylag – többnyire a tartalékcsapat játékosaiból és azok barátnőiből és barátaiból verbuválódó – nagyobb nézősereg és kánikula várta a hétvégén a szerzon harmadik meccsére kivonuló fekete-fehér alakulatot. Állítólag a hazaiak trénerét a mérkőzés előtt megkereste egy másik csapat edzője (kinek kilétét őrizze sűrű homály!), aki szerint az 1908 PL-PI SC (teljes nevén 1908 Pestszentlőrinci PSC, amely csapat állítólag a SZAC-ból és még ki tudja mely csapatokból jött létre – a szerk.) egy nagyon agresszív, kemény, belemenős, már a meccs elején letámadó, durva csapat. Azonban erre, a játékos-edző Gloviczky által az "összeállás" előtti pillanatokban közölt bizalmas információra gyorsan rácáfolt az ellenfél. Nem túlzás kijelenteni, hogy a hétvégén a BEAC történetének (pedig micsoda történet az!) talán leglangyosabb (legunalmasabb?) meccsét játszotta. Az ellenfél ráadásul nem is letámadással kezdett; e dezinformációt szerencsére mindenki gyorsan megemésztette és átadta magát a játék örömének. (Így higgyünk az informátorainknak! – a szerk.).

A PL-PI SC egy fiatalos csapat, néhány poszton megtoldva egy-egy rutinos "rókával". Lassan csordogált az első "negyed”, viszont annál gyorsabban a víz az ivószünetben (!). Az első félidőben abszolút kiegyenlített volt a játék. Az egyetlen ordító helyzet a vendégek előtt adódott, azonban a hazaiak szerencséjére a kapu előtt jobbról elsuhanó lőtt passzra a vendégek részéről nem érkezett senki. Az időszak egyik legemlékezetesebb pillanata a két – egyébként szinte azonos hajviseletben pompázó – csapatkapitány szóváltása volt, aminek „Kiss” játékvezető vetett véget. A felszabadult hangulatot jól jelezte, hogy a félidőben még a partjelző is a hazaiak vizét itta.

A második játékrész egy kicsit hevesebben kezdődött, mint ahogy az első véget ért. (Annyira azért mégsem, hogy tudósítónk a 46. és a 80. perc közötti események közül bármit is kiemelne… - a szerk.) A 80. perc környékén egy lapos szöglet érkezett a vendégek ötösére, de Flaskay és Jakobszen is lemaradt a tizenhatoson belül átpattogó labdáról. A meccs vége előtt nem sokkal Farkas kapott egy jó labdát, (ahogyan tanítják) le is vitte azt az alapvonalig,  majd középre emelt, ahol Flaskay „Inzaghi-szerű” érkezéssel a hálóba is fejelt – a bírók szerint azonban csatárunk lesen volt, a gól tehát érvénytelen! (Az ítélet jogosságát a kapu mogött álló Nagy D. is megerősítette, ergo Farkas mégsem vithette le teljesen az alapvonalig a labdát.) A végéhez közeledve a trénerek a cserékkel próbáltak még némi életet lehelni a találkozóba, azonban sem az ellenfél cseréi, sem a hazaiakéi nem hoztak új lendületet a csapatokba. A pontosztozkodás végtére is talán reális, habár Flaskay szerint 2 pontot a pályán hagytunk. (Köszönjük csatárunk, Hőrich segítségét a beszámoló elkészítéséhez.)

*

Az ellenfél nevének kicserélésével (az ESMTK-éra), a lényegét tekintve itt állhatnának egy az egyben a BEAC tartalék meccséről a múlt héten leírtak. A félidőben 0-0, a vendégek mezőnyfölénye, a hazaiak biztató küzdeni akarása; majd a második játékrész elején egy szerencsétlenül megpattanó lövés, az utolsó percben egy újabb gól, közte pedig helyzetek itt-ott, de nem egy ordító a BEAC oldalán. No, ez utóbbiakat kellene a jövőben belőni! (A képek a tartalék meccsén készültek.) 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.