Blasz III., 3. forduló

BEAC II: Lőrincz – Jónás, Halpern, Németh Á. – Svecz, Gyurgyák, Gál, Legény, Vinczellér – Bitai, Nagy G.

Gól: Bitai
 

Talán azzal kezdené a tudósító (és kezdi is), hogy cseréket nem hányavetiségből nem jelzett a jegyzőkönyvben, hanem mert – habár az edzésen rendszerint háromcsapatnyi játékos szokott mozogni – a „kettő” szakmai munkájának irányítója, Flaskay magányosan volt kénytelen árválkodni ezen a vasárnapon az üres kispad előtt. Elöl Nagy betegen, az első félidő derekától Jónás a védelemben pedig sérülten játszott.

A körülmények ellenére a Gyurgyákkal „megrutinosított” fiatal csapat pedig nem kezdett rosszul, sőt! Bitai révén a vezetést is megszerezte a gárda, azonban kisvártatva a vendéglátók is magukra találtak, amihez az egyetemiek „sikeresen” asszisztáltak is: kétszeri, meglehetősen finomkodó védekezés elég volt ahhoz, hogy még az első játékrészben megfordítsák a hazaiak az állást.

Ekkor pedig még akármi is lehetett volna: a BEAC II ellentámadásai rendre veszélyt jelentettek a kapu előtt, Gál óriási helyzetet puskázott el, pedig a kapu előtti kavarodásnál még repetázhatott is.

A második félidőre Flaskay úgy küldte ki az övéit, hogy a győzelem sem tetszik távolinak – néhány perc után azonban kiderült: cserék nélkül sajnos nem megy ez a játék, még ezen a szinten sem. A végére a vendégek játéka szétesett, a védelem átjáró házzá vált, a támadások erőtlenek voltak.

Amennyire cserékre mindenképpen szükség van, úgy a mérkőzést követő kisebb, öltözőbéli kakaskodásra semmiképpen sincsen. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.