2010.05.03. 19:49
BEAC II – Futbalféria SC 2-2 (1-1)
Tudósítónk: Nagy Dániel
A gyönyörű, nyári időt idéző délutánon rangadóra készülhetett a Bogdánfy utca felőli tribünön összesereglett meglepően szép számú közönség. A tabellát magabiztosan vezető Futbalféria látogatott az egyetemi alakulathoz. A statisztikák számai előzetesen nem sokat árulnak el egy csapatról, mégis beszédes adat hogy a hazai kezdőcsapat átlagéletkora 23,09 év volt! Egy-két kényszerű változtatáson kívül sok meglepetést nem tartogatott a BEAC kezdőtizenegye, a szerkezet is maradt az eddig bevált 4-4-2.
Sajnos már az első percekben érezhető volt, hogy a vendégek bizony a három pontért jöttek, folyamatosan a hazai térfélen folyt a játék. Komoly helyzetet ugyan nem tudtak kialakítani, pontrúgásaik azonban mindig veszélyesre sikerültek. A vendéglátók próbálták az edzéseken sokat gyakorolt lapos passzokkal felhozni a labdát, azonban a támadó harmadban általában elfogyott az erő és lendület. Meddő Futbalféria-mezőnyfölény, jól záró BEAC-védelem, nagyjából így foglalható össze az első félidő első fele. Azért csak ennyi, mert a 22. percben védelmünk labdát vesztett, és az ellenfél egyből büntetett: a beadás után visszafejelt labdát a jó ütemben érkező támadó mintegy két méterről passzolta kapunkba. (0-1) Sajnos ennél a jelenetnél hiába voltak meg létszámban a védőink, valahogy mindenhol lemaradtunk egy ütemmel.
A játék képe a gól után sem változott sokat. Aztán a 36. percben egy ügyes labdakihozatalt követően Vinczellér kapott jó labdát a szélen, a rövid sarokra érkező beadására Huszti robbant be, a vége gól lett. (1-1) Saját elmondása szerint nem róla pattant be, de egyrészt a jegyzőkönyv szerint is ő a gólszerző, másrészt nekem is jobban tetszik ha a neve mellé beírhatjuk idei 8. bajnoki gólját.
A második félidőre annyi változás történt, hogy a védelem bal oldalán a népszerű Farek kapott lehetőséget, és ez nem is bizonyult rossz húzásnak, stabilabbá vált a hátsó alakzat. Sok újat erről a játékrészről sem tudok mondani, kezdeményezőbbnek tűnt a listavezető, de valahogy nem találta masszív védekezésünk ellenszerét. Egy óra telt el a meccsből amikor egy szöglet utáni bizonytalankodásból ismét vezetést szerzett a Futbalféria: kapusunk nem tudta kellő messzeségbe ütni a labdát, és a kipattanót kíméletlenül értékesítette a lesipuskás csatár. (1-2) Már kezdett nagyon kényelmetlen lenni a helyzet, hogy hiába küzdünk, csak nincs meg az eredménye, amikor három perccel a vége előtt Gyurgyák Jani buktatásáért szabadrúgást ítélt a játékvezető, mintegy 26-27 méterre a kaputól, a jobbösszekötő helyén. A sértett végezte el a pontrúgást, élesen belőtt labdája egy védő lábán felpattant, és védhetetlenül hullott a tehetetlen kapus fölött a hálóba. (2-2)
Így ha szerencsés gólokkal ugyan, de sikerült otthon tartani az egyik pontot. Küzdésből jelesre vizsgázott a csapat, nagyszerű volt, ahogy mindenki hajtott, és ennek a végén meg is lett az eredménye.
(És így látszott mindez a másik oldalról.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
