2010.03.29. 09:58
BMC Maccabi - BEAC II 1-2 (0-0)
Habár a BEAC reaktiválódott kapusa, Szira, a „kettő” meccsére kilátogató Helmle félidei felvetésére, miszerint itt – mások elmondása alapján (az „egy” csapatkapitánya, a délelőtti bohózat után késett kissé) – 3-0-ra kellene már vezetnünk, csak annyit mondott, hogy ő egy nagy helyzetet látott csupán, igaz volt a mondás: a gólnélküli első félidő a hazaiakra nézve volt hízelgő. Mert a valóság valóban ez volt: a védelem magabiztosan zárt, Molnár és (főleg) Somogyi ügyesen ugratta ki a csatárokat, Bitai egymaga mesterhármast lőhetett – volna. A „volna”, no meg a fáradtság miatt a félidőben ő és csatártársa, Erdei is lejött, helyükre Milkovits és edzőnk, Gyurgyák állt. Majd kisvártatva jött is a gól! Ami nem ment saját erőből (a befejezés), abban a Maccabi a segítségünkre sietetett: a hazaiak cserejátékosa a saját hálójukba passzolta Vinczellér beadását (0-1).
Származási hely: BMC - BEAC II 1-2 (0-0) |
„Ettől a pillanattól mindenki a gólcsap kinyílását várta, ami aztán sajnos nem következett be”, írta Helmle doktor az őszi odavágó alkalmával, és valami, az akkorihoz nagyon hasonló játszódott le itt és most újra – a legvégén szerencsére más kimenetellel.
Egyesek a játék képe alapján tehát már el is könyvelhették az újabb „egyetemi” sikert, azonban szinte a semmiből (pedig az első félidőben is pályán volt) előbukkant a hazaiak 77-ese, aki a második játékrész során többször is borsot tört a vendégek orra alá (aztán végre ráállt a jó napot kifogó Magdics). Olyannyira magára talált a BMC (vagy engedte át a BEAC a játék irányítását a hazaiaknak), hogy hamarjában egyenlítettek is a fehérek (1-1). Aztán azonban jött, amit a vendégszurkolók már nagyon vártak a „visszajátszó” Molnártól: egy laza szóló, és a végén egy pimasz gól (2-2). „Bravó, Mettyú, de ebből már vagy hármat kellett volna csinálnod a mai délutánon!”, gondolták és mondták többen a kispadon. Az, hogy arra a többi gólra nem volt szükség, végül elsősorban Fortunának volt köszönhető, mert az utolsó percek egyikében a vendégek kapuja előtt egy nem csak burleszkszerű, de abszurd, szürreális és hitchcocki elemekkel is megspékelt jelenet játszódott le, az ordító helyzet(ek)ből azonban nem lett gól.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Giorgo 2010.03.29. 15:26:29
Csak így tovább:)
Flas 2010.03.29. 15:58:22
gy.j. 2010.03.29. 20:01:23
Egyébként szerintem most itt tartunk:
1. a csapatnak csak a körvonalai látszanak még;
2. sokan nem tudják mit jelent a csapatért küzdeni, s összetévesztik a BEAC bajnokit egy vasárnap délelőtti uli-buli kispályás meccsel. Mivel vagyunk vagy 25-en ez nálam nem sokáig fog tartani.
3. Sokan erőnlétileg 30-40 percre képesek egyelőre, taktikailag-fejben még kevesebbre...
4. Ezzel párhuzamosan sokaknál azt kell pótolni, amit serdülő ötben kellett volna megtanulni.
De semmi sincs veszve, ha lesz egy igazi csapat, akik képesek a csapatért és egymásért küzdeni, akkor ezeket a hiányosságokat hetek alatt részben pótolni tudjuk!
Hajrá fiúk, hajrá BEAC!
glovi 2010.03.30. 10:38:26
Szép volt fiúk!
mátépeti_kapus 2010.03.30. 11:27:18
Köszi,
Peti
BEAC1898 · http://beac.blog.hu/ 2010.03.30. 11:44:18
mai edzés ugyanott, ugyanakkor, mint eddig: Siketek, 8.